„A világ legboldogabb népénél az emberek serege egy akácfa alatt intézi az államügyeket.”

Kelemen Kristóf fiatal színházi alkotó és Pálinkás Bence György képzőművész első közös produkciója a Magyar akác. Az előadásban bemutatják, hogyan vált az Amerikából idetelepített akácfa magyar nemzeti- és politikai szimbólummá. Az alkotók életre hívtak egy mozgalmat is, amelyben akácfa-ültetésekkel kívánják elérni, hogy politikai eszméik gyökeret verjenek a magyar talajban. A darab terét egy kertinstalláció varázsolja igazán autentikussá: bányaföld, avar és egy csoport magyar akác költözik a Kilián Laktanyába.
 
Az előadás több oldalról vizsgálja az akác sikertörténetét. A lakosság 62,9%-a szerint legmagyarabb fának tartott növény első hazai példánya 300 évvel ezelőtt vert gyökeret az Erdődy család birtokán, majd az Alföldfásítási program után a rendkívül szívós és könnyedén alkalmazkodó faj megtelepedett és elterjedt a magyar erdőkben. Az akác szemtanúja volt a magyar történelem fontos eseményeinek, a magyar kultúra szerves részévé vált, míg végül idegenhonos fajból hungarikummá lett.
Története azonban nemcsak botanikai izgalmakat kínál. Egy 2014-es EU rendelet szerint bizonyos idegenhonos inváziós fajok nem kerülhetnek be az uniós államokba, a már itt élők pedig kiirtásra ítéltettek. Emiatt a rendelet miatt vált az akácfa egy ideig a hazai politikai élet fontos szereplőjévé:
„Üzenjük Brüsszelnek! Védjük meg a magyar földet, a szabad pálinkafőzést, a mézet és az akácot!” – hangzott a FIDESZ petíciója.
Számos politikus szólalt meg az akác-vitában, többek között Kövér László, Fazekas Sándor és Medgyessy Péter, Orbán Viktor pedig az akácfa érdekében személyesen tárgyalt az Európai Bizottság akkori elnökével, José Manuel Barrosoval.
 
Az előadásban az akácfa kapcsán kirobbant politikai diskurzus felidézésén túl az alkotók által életre hívott mozgalom bemutatása is fontos szerepet játszik. A mozgalom szimbolikus politikai helyszíneken szerepelt már eddig is (pl. az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, a hűvösvölgyi Munkásmozgalmi sétány), ahol akácfaültetési akciókkal egy új, liberális, befogadó közösségeszményt népszerűsítettek – ezekre minden esetben zenés és szöveges műsorral készültek az aktivisták, azaz az előadás alkotói. A mozgalom az egyik CEU-tüntetésen is képviseltette magát.
Az előadásban újrajátsszák a már megvalósított akciókat, de bemutatják a jövőbeli terveiket is. Ezeknek fontos eleme, hogy az akácfát a saját eszméiknek megfelelően beleírják a történelmi múltba, továbbá egy nagyszabású fásítási program keretében kiemelt emlékhelyet létesítsenek neki.

Előadók: EKE Angéla, HOMONNAI Katalin, KELEMEN Kristóf, KRISTÓF Márton, PÁLINKÁS Bence György

Zene: KRISTÓF Márton
Rendezőasszisztens: TOTOBÉ Anita
Szervezés: KISS Réka Judit
Produkciós vezető: BAKK Ágnes Karolina
Díszletgyártás: BALÁZSI Dániel, HEGEDŰS Fanni
Technikai munkatárs: SZAPU Márk
Fotó: CSÁNYI Krisztina

Rendező, koncepció: KELEMEN Kristóf, PÁLINKÁS Bence György
Külön köszönet: BARNA Orsolya, Seth COLEMAN, CSÁNYi Krisztina, EREDICS Lilla, GAZSÓ György, GOSZTOLA Kitti, LOVAS Dániel, NAGYPÁL Gábor, PÁL András, REGÉNYI Júlia, SIPOS György, SZIRTES Attila, TARR Judit, Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház